Két érdekes csapat játssza ma a nagy meccset. A Milan végigdöglődte a szezon kétharmadát, a Liverpoolnak pedig idén sem volt köze a bajnoki címhez. Az olaszok azonban felébredtek, az angolok pedig sehol sem tudnak annyira összeszedetten és jól játszani, mint a BL-ben. Mindenki arról beszél, hogy ez a 2005-ös döntő visszavágója, pedig nagyon nem az. Az a meccs nem a Milan és a Liverpool játékát mutatta be, egészében nézve legalábbis biztosan nem. Azt is mondják, hogy a Poolnak esélye sem lehet, mivel a Milan 3-0-ra mosta le az MU-t az elődöntőben, pedig a United 21 ponttal előzte meg a Premiershipben a bronzérmest. Ez is óriási tájékozatlanságra vall, egy nemzetközi kupa döntőjében nem ez számít. A liverpooliak játéka teljesen más, mint a Manchesteré, hasonlóan szilárd alapokra építkeznek, mint az olaszok. Nem mellesleg van egy Benítezük, aki sokkal inkább képes olyan taktikát kidolgozni, ami eredményes például az olaszok ellen, mint az angolok ellen. Ha a játékosokat nézzük, a Milan jóval erősebbnek tűnhet, és ha ezt érvényre juttatja, nyerhet ma. A Liverpool viszont nagyon tud csapatként játszani; ennek két kulcsa van, Carragher és Gerrard. Ha Carragher jó, az egész védelem jó, ha Gerrard jó, az egész csapat jó. A két saját nevelésű focistára duplán jellemző az, ami összességében az angolokra, ugyanis nem csak hajtanak, ameddig tudnak, de még a Poolért is teszik ezt. Gerrardot óhatatlanul össze lehet vetni Gattusóval ebből a szempontból, csakhogy más szempontokból összevethetjük őt Seedorffal, Kakával és Pirlóval is, azaz a szinte komplett olasz középpályával. Ő a mindene a csapatnak, nélküle a házunkat feltenném a Milan győzelmére. Amely így is esélyesebb, pont az említett játékosai miatt. Ne felejtsük el Nestát sem, akinek ismét nehéz dolga lesz, az alacsony, erőszakos, gyors, technikás Rooney után most a magas és kiszámíthatatlan Crouch-csal kellene kezdenie valamit, ami az ő szintjén megoldhatónak tűnik, de egyedül, lehet, kevés lesz hozzá. Mindenképpen jó kis meccset látunk ma este, csak azért az egyért imádkozzunk, hogy ne a Milan lője az első gólt, mert akkor valószínűleg végigunatkozhatjuk a hátralévő időt. Mint ahogyan az elődöntők után már említettem, ma hatalmas Liverpool-fan leszek, és a magam részéről már meg is tettem mindent a győzelmükért: fogadtam a Milanra. Milan-Liverpool 1-2.Wednesday, May 23, 2007
A BL-döntőről
Két érdekes csapat játssza ma a nagy meccset. A Milan végigdöglődte a szezon kétharmadát, a Liverpoolnak pedig idén sem volt köze a bajnoki címhez. Az olaszok azonban felébredtek, az angolok pedig sehol sem tudnak annyira összeszedetten és jól játszani, mint a BL-ben. Mindenki arról beszél, hogy ez a 2005-ös döntő visszavágója, pedig nagyon nem az. Az a meccs nem a Milan és a Liverpool játékát mutatta be, egészében nézve legalábbis biztosan nem. Azt is mondják, hogy a Poolnak esélye sem lehet, mivel a Milan 3-0-ra mosta le az MU-t az elődöntőben, pedig a United 21 ponttal előzte meg a Premiershipben a bronzérmest. Ez is óriási tájékozatlanságra vall, egy nemzetközi kupa döntőjében nem ez számít. A liverpooliak játéka teljesen más, mint a Manchesteré, hasonlóan szilárd alapokra építkeznek, mint az olaszok. Nem mellesleg van egy Benítezük, aki sokkal inkább képes olyan taktikát kidolgozni, ami eredményes például az olaszok ellen, mint az angolok ellen. Ha a játékosokat nézzük, a Milan jóval erősebbnek tűnhet, és ha ezt érvényre juttatja, nyerhet ma. A Liverpool viszont nagyon tud csapatként játszani; ennek két kulcsa van, Carragher és Gerrard. Ha Carragher jó, az egész védelem jó, ha Gerrard jó, az egész csapat jó. A két saját nevelésű focistára duplán jellemző az, ami összességében az angolokra, ugyanis nem csak hajtanak, ameddig tudnak, de még a Poolért is teszik ezt. Gerrardot óhatatlanul össze lehet vetni Gattusóval ebből a szempontból, csakhogy más szempontokból összevethetjük őt Seedorffal, Kakával és Pirlóval is, azaz a szinte komplett olasz középpályával. Ő a mindene a csapatnak, nélküle a házunkat feltenném a Milan győzelmére. Amely így is esélyesebb, pont az említett játékosai miatt. Ne felejtsük el Nestát sem, akinek ismét nehéz dolga lesz, az alacsony, erőszakos, gyors, technikás Rooney után most a magas és kiszámíthatatlan Crouch-csal kellene kezdenie valamit, ami az ő szintjén megoldhatónak tűnik, de egyedül, lehet, kevés lesz hozzá. Mindenképpen jó kis meccset látunk ma este, csak azért az egyért imádkozzunk, hogy ne a Milan lője az első gólt, mert akkor valószínűleg végigunatkozhatjuk a hátralévő időt. Mint ahogyan az elődöntők után már említettem, ma hatalmas Liverpool-fan leszek, és a magam részéről már meg is tettem mindent a győzelmükért: fogadtam a Milanra. Milan-Liverpool 1-2.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment