Ma természetesen megnéztem a Nadal-Federert, ami természetesen Nadal-győzelmet hozott. Azért ennyire egyértelmű, mert ezt az embert nem lehet megverni salakon. Federer jelenleg a legjobb teniszező, nem tévednek sokat a szakemberek, amikor azt mondják, más nem tud ennyit az ütővel, csodálatos keze van, blabla. De. Miért is tudja ez a spanyol gyerek minden egyes alkalommal legyőzni? Pont azért, amiért egy Essien, egy Makelele, egy Gattuso vagy egy - pár évvel ezelőtti - Vieira többet ér bármilyen Ronaldinhónál vagy Cristiano Ronaldónál. Ami a sportban dominál, az az erő, az akarat, a fegyelmezettség, a felkészültség és az akár-meg-is-halok-a-győzelemért mentalitás. Ez az, ami a mutatványosok által odacsalogatott érdeklődőket, nézőket szurkolókká, megszállottakká, fanatikusokká teszi és végleg elkötelezi őket a sportág (adott esetben egy csapat) mellett. Ez az, amit mindenki szeret nézni, mert erről nyugodt szívvel elhihetik, hogy emberi és megközelíthető, amit látnak. Mindenki csak távolról csodálja a művészeket, de emberként kezeli, elismeri és közülünk valónak tartja azokat, akik megszakadnak, nem adják fel és a győzelembe hajszolják magukat illetve csapatukat. Ők azok, akik emberi léptékűvé teszik a sportot, akik miatt érdemes nem csak szeretni a teniszt, a focit vagy bármelyik sportágat, hanem azonosulni is azzal.
No comments:
Post a Comment